felek nyilatkozata: bizonyíték a peres eljárás során. - A →bíró az igazság pontosabb feltárása érdekében kihallgathatja a feleket. Ezt köteles is megtenni a felek egyikének kérésére, v. ha egy tény igazolását közérdek kívánja (1530.k.). A kérdéseket a bíró teszi föl. A felek, az ügyész és a kötelékvédő benyújthatnak a bírónak kérdőpontokat, hogy a bennük szereplő kérdéseket a kihallgatáskor föltegye (1533.k.). A kötelékvédőt a mai jog csak fölhatalmazza a felekhez szóló kérdések beterjesztésére, de nem kötelezi erre (vö. CIC 1917:1968.k. 1). Mivel azonban a CIC ezt már sehol nem említi, s az 1552.k. csak arról szól, hogy az a fél, aki a kihallgatást kéri, köteles kérdőpontokat javasolni a bírónak, a hatályos jog szerint a fölteendő kérdéseket végső soron a bíró határozza meg. A kötelékvédő (ha kívánja) javaslatot tehet erre, de a javasolt kérdéseket a bíró adott esetben elhagyhatja, módosíthatja, kiegészítheti. A gyakorlatban ezek szerint a kérdőpontokat az ügyvéd írja a felek nevében, ha ügyvéd szerepel a perben. Már e kérdések összeállításának feladata is gyakran szükségessé teszi sztszéki ügyvédek alkalmazását. A felek kihallgatásának módját illetően azokat a szabályokat kell megfelelően alkalmazni, melyeket a CIC a →tanúk kihallgatására állapít meg. - A válaszadás kötelezettsége. A bíró által törvényesen kérdezett fél köteles válaszolni és a teljes igazságot elmondani (1531.k. 1.§). Ha a fél ezt megtagadja, a bírónak kell megállapítania, mit jelent ez a tények igazolása szempontjából. Büntető perben a vádlott nem köteles beismerő vallomást tenni (1728.k. 2.§), ezért nem is kerülhet sor a vallomásnak a fenti értelemben vett megtagadására, melyből a bírónak joga lenne bűnösségére következtetni. - A bíró köteles megesketni a feleket a közérdeket érintő esetekben, mégpedig előre az igazmondásra, v. legalább utólag a mondottak igazságára, hacsak súlyos okból ennek ellenkezője nem ajánlatos, pl. a fél elvi okból nem hajlandó az →esküre. A csupán magánérdeket érintő ügyekben a bíró szabad belátása szerint megesketheti a feleket (1532.k.). - A ~nak különleges esete a →perbeli beismerés. Sem ennek, sem a felek más nyilatkozatainak nincs bizonyító ereje, ha bebizonyosodik, hogy azokat ténybeli tévedésből tették, erőszakkal v. súlyos megfélemlítéssel csikarták ki (1538.k.). A megtévesztés itt külön nem jön számításba, de a hatására létrejött tévedés a fentiek szerint értékelendő. E.P.

Erdő 1991:595.

felek nyilatkozata